nevetséges, kinyomni való pillanat,
mint ötlet, amely az agyamon áthalad,
majd elhasználtan elhajítom, mint a kapcám.
Semmibe vetetten éljük mind életünk,
önmagába zárt, teljes, kerek világként,
hiszen nem tehetünk sehogyan sem másként,
ha nem így gondolnánk, hát akkor tévedünk.
Mégis: e pillanatnyi létbe vetetten
szívünk dobban, és szemünk pillája rebben,
ha látni véljük párunkat jönni felénk:
a lepke-lét összeér a végtelennel,
szívünk csordulásig telve érzelemmel;
ha kiürülne, máris újból töltenénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.