és ég a földdel szinte egybe ér.
Ha vétlen vagy, ha bűnös is egészen,
ezt el nem hagytad volna semmiért.
A verdeső szív bordák ketrecében
vér helyett izzó tüzet nyomat
erekbe, testbe csúcsra járva éppen
valóra váltani az álmokat.
Az ablakon túl harsog most az élet,
madár dalol, az ágról rózsa int.
ha visszatérsz, majd mégiscsak úgy véled,
hogy kell az élmény újra, és megint.
A vér lüktetve őrjöngött az érben,
a szívverés most lassan elcsitul,
s hogy most a Földre újra visszatértem,
a kín egy percre nem tép olyan vadul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.