Nem is tudom, hogyan lehet
elfelejteni szerelmedet.
Hiába jön a nyárra ősz,
emléked még velem időz.
Hiába jön az őszre tél,
alakod mindig elkísér,
és hiába jön az új tavasz,
arcod hiánya behavaz.
Jöhet tavaszra újra nyár,
az én szívem még visszavár,
és őszbe fordulhat megint,
az avarból szemed rám tekint.
Elmúlhat tél, és sok tavasz,
szívem még mindig rád szavaz,
bár agyam addigra tudja jól,
életed régen nem rólam szól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.