különbözöm a többitől.
Az, amit magam után hagyok,
akár egy kémény, majd ledől.
Másként beszélnek erre a népek,
másként nő rajtuk a haj,
félnek tőlem, én tőlük félek,
egy félreértés, kész a baj.
Ide születtem. Köt a vérség.
Rossz sorom vethetett ide,
hittem, hogy majd megtart a hűség,
de itt senkinek sincs hite.
Idegen vagyok saját hazámban:
másként érzek, gondolkodom,
amint éreznek, gondolnak százak,
és én sokat már nem változom.
Ezt érzem én is felénk, de aztán bezárkózom privát templomomba és nem hallom a külvilág zaját...
VálaszTörlésAz a baj, hogy előbb-utóbb az emberre törik a kaput.
Törlés