Nehézkes léptei alatt
a föld szinte már beszakad.
Mintha rettegne erősen.
Pedig nem is hallik ide
a ligetből fűrész zaja,
itt van vize is, talaja,
még sincs az emberben hite.
Recseg-ropog koronája,
gallya törik, levél pereg,
felröppen egy verébsereg,
ahogy idegesen rázza.
Ej, ecetfa, nem kell félni!
Ide nem ér el a fejsze,
itt nem visít fűrészpenge,
házunk előtt van hely élni.
De a fa csak topog egyre.
Ága törik, hull a levél,
hosszú életet nem remél,
menekülne, föl egy hegyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.