Az Óriások Lépcsőjét eső mossa.
A bazalt feketén-nedvesen csillog.
A piramis lábát hullám csapdossa,
a sötét égbolton csak egyetlen csillag
világít át a felhőrétegen;
épp lyuk van rajta a csúcs fölött.
Fionn mac Cumhaill ült rajta részegen,
Benandonner rajta szörnyülködött:
"Ha ekkora erre egy csöpp gyerek,
milyen nagy lehet vajon az apja?!"
szólt Benandonner. "Mem megyek."
És a csatát gyorsan veszni hagyta.
Visszavonult hát a hatalmas skót,
az ír győztesen maradt a parton.
"Elkergettük a skót tuskót,
anyám! Neki nem terem pardon!"
Az óriások lépcsőjét eső mossa,
a tájon ma már a nyugalom honol,
ha a bazaltot turista láb nem tapossa,
de Fionn mac Cumhaill még él valahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.