a kerítést a dombtetőn, ahol
betonoszlopok tartották
a pengékkel ellátott drótokat.
Mögöttünk (ha visszanéztünk volna),
vörösben izzott a látóhatár.
Eddig nem hallatszott a ropogás,
itt nem érződött égő hús bűze,
és a lángoló kerozin szaga.
Egyikünk óvatosan megfogta
a pengék között a két drótszálat,
és széjjel húzta, amíg átlépett
közöttük a másik, hogy ő tartsa,
amíg az első utána mászik.
Amikor már ott álltunk a kettős
pengekerítés közti szűk helyen,
meghallottuk a járőrkutyákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.