2016. szeptember 28., szerda

Ma olvasok vacsorára


Szakadna az eső, csak azért
futna be egy könyvesboltba gyorsan.
Rájönne, hogy ez nem közért,
és levenne egy könyvet, ha már ott van.

Belelapozna, és elolvasná
ezt a versemet, éppen itt.
Magára ismerne, naná!
"Ez én vagyok! Az Istenit!"

Először esőkabátja alá
dugná be ezt a könyvet,
s elgondolná, hogy talán
ide se térne be többet.

Aztán megnézné a pénzét.
Nicsak! Van még valamennyi,
venne elő egy négyrét
hajtott bankót, fizetni.

Elállna közben az eső.
Már nem is vizes a járda,
és amíg haza buszozna ő,
elgondolná:
ma olvasok vacsorára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.