Egysíkú vagy, mint a téglalap.
Vagy mint a kör? Nyílt, mint a szöglet?
Hiába borul rád, mint kalap,
az ég, ha nincs benned ötlet.
Szürke lettél, mint por, meg pernye,
nem sokszínű, napfényben csillogó,
csiszolt nemesopál, barack, cseresznye.
Jelképed csupán egy unalmas logó.
Hol van sok kiálló tüskéd, szegleted,
a rengeteg elrejtett, titkos hajlat,
amelyekkel még magad is megleped?
Hajadat szinte összefogja hajlakk.
Egy síkban élsz, mint sok-sok síkidom,
nem pedig a színes téridőben,
és én ma már nem egészségedre iszom.
Hiába is kerestelek minden nőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.