Mindenesetre ez az intézkedés is tökéletesen összhangban áll a munkaadókat a munkavállalókkal szemben elkötelezetten támogató a Munka Törvénykönyve tervezetének intézkedéseivel, ami pedig minden valószínűség szerint a "munkaalapú társadalom" megteremtését szolgálja. Vagy kimaradt volna az "adó" szó a munkaadó-alapú társadalom kifejezésből?
Azt, hogy a Munka Törvénykönyve a túlóráról, végkielégítésről és munkabérről szóló rendelkezéseit az egy kulcsos "igazságos" adórendszerrel összefüggésben kell alkalmazni, valamint, hogy a nagy alaptőkével (lásd még: nagytőke) alakuló társaságok kedvezményezettekké válnak a közterhek viselésében, mondjuk a FIDESZ által korábban preferált kis tulajdonos magánvállalkozókkal szemben, hogy a felmondást a jövőben megkönnyítő Munka Törvénykönyve teljesen összhangban áll a munkanélküliek járandóságának (amit a bérből és fizetésből élőktől levont jövedelem, az úgynevezett munkaerő alap vagy szolidaritási alap járuléka fedez) csökkentésével, valamint a kormány ideológiai fegyverré alakított közmunka programjával történő összekapcsolásával és megkurtításával, tökéletes képet ad Pártunk és Kormányunk "nagytőke-ellenességéről" és a FIDESZ vezetői által elképzelt "munkaalapú társadalom" mibenlétéről.
Mint különböző hírekből tudhatjuk, az új közmunka program első elemeként augusztus 1.-én Gyöngyöspatán megkezdődött a bozótirtás.
A programba bevont negyven közmunkásból tizenkettő volt magyar, huszonnyolc pedig cigány. Augusztus elsején huszonnyolcan meg is kezdték a munkát. A magyarok közül egy sem jelent meg. Történetesen a tizenkét magyar közül hétfőre tizenkettőnek lett érvényes munkaszerződése (ami az előző héten még nem volt). Ebből a tényből mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar. A világra szóló eseményről ország összes nagyobb TV csatornája ellenben leadta ugyanazt az egy darab örvendező interjút a helyi cigányságot megtestesítő Baranyi Erzsébet egyedülálló, háromgyermekes asszonyról, ami a rádióban is elhangzott. Az egyes stúdióknak nyilván sikerült végrehajtaniuk azt a bravúrt, hogy a 6-7 alkalommal meginterjúvolt asszony minden szava még hanglejtésében és hangsúlyaiban is azonos maradjon, a TV riportok esetén a képbeállítások, mozdulatok és a gesztusok is azonosak maradjanak, sőt, a különböző stábok különböző riportereinek is sikerült egyformára fazonírozni magukat. A hajszálra azonos riportokat az m1,m2 és Duna TV valamint a Rádió Krónika című adásának sikerült - nyilván véletlenül - összehoznia, hogy minél sokoldalúbban és árnyaltabban világíthassa meg a gyöngyöspatai cigányságnak a közmunka programban való részvétele fölött érzett örömét. Mert az ugye, teljesen életszerűtlen, hogy a különböző televízió stúdiók, amelyek egymás konkurensei, egyazon állami emlőből szívták volna a kötelezően előírt tudósítást? Ilyen utoljára nagyon régen volt ebben az országban, sokan már nem is emlékezhetnek rá.
"Közép-Európa, aztán majd később egész Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét szeretném Magyarországon látni. Ehhez nem passzol a megszorítás"
Orbán Viktor, 2010. szeptember 30,
"a költségvetés kiadási és bevételi oldalát is érintő lépésekkel és a vállalkozások helyzetét könnyítő bürokráciacsökkentéssel kezelik. Mint mondta, nem a gazdasági előrejelzést módosítják, hanem "a kormány igazodik a valósághoz". A kormánynak összesen mintegy 650-700 milliárd forintos kiigazítást kell tennie."
Orbán Viktor, 2011. augusztus 107.
Orbán Viktornak egy év alatt sikerült eljutnia a "nem lesz megszorítás"-tól az 650-700 milliárdos "nem megszorításig" ("lassan mondom, hogy mindenki értse: nem lesz megszorítás"). Mindezt olyan környezetben, amikor a világgazdaságot már fél éve javuló tendenciák jellemzik. Nem is csoda. A kormányfő első évét az alkotmányos berendezkedés saját személyére szabásával töltötte el, valamint a kényszermunka programjával volt elfoglalva, ahelyett, hogy az ország gazdasági helyzetét javító, új értéket előállító vállalkozások számára kedvezőbb gazdasági környezetet alakított volna ki.
Orbán Viktor soha nem is értett a gazdaságpolitikához, világ életében szimbólumokban és populizmusban gondolkodó politikus volt és az is maradt. Saját politikai érdekeit, családja és "harcostársai" gazdasági érdekeit ellenben mindig jól felismerte. Érdekükben mindig ki is használta pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeket is, mint azt az egykori családi vállalkozás teljesen jogos állami támogatása is mutatta.
Az első kormányzati ciklus kis vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikáját merész húzással, és tőle megszokott retorikai bakugrásokkal vitte át mára a nemzetközi nagytőkét szóban egyszerre támadó, a valóságban adórendszerével támogató politikájába, a kommunista időket idéző államosításokkal párhuzamosan.
"Elmúlt egy évének" "kormányzása" a szimbolizmuson és a bérből és fizetésből élők terheinek növelésén túl a nincstelenek tömegeinek kényszermunkára szorításában, és a nagy jövedelemmel rendelkezők extraprofit növelésében ki is merült.
Ugyanakkor mindent elkövetett a nemzetközi porondon, hogy minden hazánkkal esetleg rokonszenvet tápláló politikai tényezőt megsértsen és hazánk ellen hangolja őket. Ugyanolyan hangnemben oktatja ki gazdasági és politikai szövetségeseinket az Európai Unióban, mint amilyen módon ellenzéki politikus korában szalad bepanaszolni saját hazáját az Egyesült Államok politikai vezetésénél.
Úgy tűnik, olyan madár ő, aki mindeddig képtelen volt megtanulni, hogy nem a saját fészkébe kell piszkítania.
A gazdaság rendbetétele helyett - mivel ahhoz sem ő, sem gazdasági minisztere nem ért -
az "elmúlt évben" egyfolytában lózungokkal tarkított látszat intézkedéseket tett.
Tegnap lesújtó gazdasági adatokat közölt a KSH. Orbán Viktor kormányzásának egy éve alatt a
magyar gazdaság mélyen a várakozások alatt teljesítve 1,5 %-al bővölt, az utolsó negyedévben pedig stagnált. (update:
Így a hiánycél tartása csak lakossági megszorítások árán lesz elérhető. A Matolcsy-Orbán féle gazdaságpolitika összeomlott mivel az adórendszer átalakítása nem élénkítette a belső keresletet: a nagy jövedelmű lakosság inkább megtakarít, a kis jövedelműek megnövekedett terhei pedig a napi megélhetést is nehezebbé tették. A következmény várhatóan további adóemelés, illetve nagy jövedelmű rétegek számára kilátásba helyezett csökkentésének elhalasztása lehet.
A "nyugdíjvédelmi kormánybiztos" hathatós támogatása mellett sikerült felszámolnia a ma aktív dolgozók nyugdíjának jövőjét, miután az államosított megtakarításokat azon mód sikerült is elkölteni egy veszteséges részvényvásárlási tranzakcióra. Gazdaságpolitikájának átgondolatlanságát - vagy álságos voltát - jelzi, hogy míg a nyugdíjak visszaállamosítását átlátszó tőzsde-ellenes szövegekkel indokolta, addig az államkincstárba ezen a címen befolyó vagyont részvényekbe fektetve tőzsdézi el.
Míg a nyugdíjvagyon "megmentését" a folyó nyugdíj kiadások fedezésével és azzal párhuzamosan a nyugdíjak jövőjének biztosításával indokolta, lenyúlásuk után már a költségvetési hiány kiegyenlítését ünnepelte megszerzésével.
Mivel a GDP cél már ez évben sem lesz tartható, a jövő évi költségvetésben pedig a már elköltött nyugdíj megtakarítások még egyszer nem lesznek felhasználhatók az idei évhez hasonlóan, a rossz gazdaságpolitika következményeit ismét a bérből és fizetésből élők helyzetének nehezítésével fogja Pártunk és Kormányunk egy személyű lumenje megoldani. Előre az orbáni úton!
A legújabb " otthonvédelmi monitoring bizottság " neve megtévesztésig hasonlít a "Nyugdíjvédelmi Biztos" elnevezésére is, akinek eddigi ténykedése a nyugdíjalap MOL részvényekre történő beváltásában teljesedett ki, illetve a "Médiahatóság" elnökére, akinek valódi elnevezését leginkább a "főcenzor" fedné le valójában.
A deviza hitelt felvevő családok helyzetét Orbán Viktor kormánya legújabban kampánnyal óhajtja enyhíteni, amelynek célja, hogy "minden család pontos információkat kapjon, tudhassa és mérlegelhesse, hogy igénybe kívánja-e venni az árfolyamgát lehetőségét."
Orbán Viktor kommunikációs fordulatai továbbra is csak három dolgot jelenthetnek, mint sok éves pályafutása során mindig is: Pártunk és Kormányunk vezetőjének alapvető erkölcsi és politikai eszméi, annak megfelelően változnak szinte napról napra, hogy az ő személyes politikai túléléséhez melyik utat látja biztonságosabbnak a pillanatnyi helyzettől függően, és ennek függvényében akármire hajlandó, esetleg semmilyen fogalma sincs soha arról, hogy pillanatnyi intézkedéseinek milyen következményei lesznek, és nincs is semmilyen stratégiai elképzelése semmilyen ügyről. A harmadik lehetőség, olyan, amit erről a tisztességes emberről feltételezni sem lehet: Hosszú távú céljai elérése - saját hatalmának megszerzése és véglegesítése - céljából semmiféle tudatos hazugságtól és becstelenségtől nem riad vissza.
2011. augusztus 10.-én az állam vesztesége a nemrégiben megvásárolt MOL-részvénycsomaggal már majdnem 160 milliárd forintra rúg. Nincs magyar út, nincs "elmúlnyolcév", nincs gazdasági növekedés: stagnálás van. Ez derült ki a második negyedéves gazdasági adatokból, amire Orbán Viktor már be is jelentette az éves tervszámok sokadszori módosítását, valamint a "nem lesz megszorítás" ellenkezőjét. Nem sikerült tehát feltalálni a hideg vizet, és ezen a helyzeten még a magánmegtakarítások államosítása sem segített. Marad a pancser munka további hazugságokkal történő mentegetése, és a bérből és fizetésből élők tömegei terheinek tovább növelése.
Ha a marxista gazdasági politikai világkép nem vált volna szalonképtelenné ebben az ordszágban, azt mondanám: Orbán Viktor egyetlen módon látja stabilizálhatónak a "magyar nép" jövőjét: a "magyar nép" kizsákmányolásának növelésével. Ez Orbán Viktor politikájának egy éves hozadéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.