A sírra néztem, s eszembe villant:
Holnap, lehet, te fekszel itt.
Ha volt is derűm, mind elillant:
még várni kéne egy kicsit.
Még nem indulhatsz útnak, még nem mehetsz,
még komoly feladataid vannak neked:
el kell követned mindent, mit lehet,
boldoggá tenni másokét és vélük saját életed.
a második versszakot hallom minden nap.....közhelyes önámítás...:(
VálaszTörlésÖnámítás nélkül nincs élet.
VálaszTörlésés ezt olyan emberek mondogatják,akiknek az a legeslegnagyobb gondjuk,hogy pl.:nem talál az autópiacon R02-es színkódú kocsit....:O...vagy már 4 éve volt festve a szobája,és jó lenne átkenni...stb....
VálaszTörlésma egy olyan mondta,akinek kiesett a kiscsavar a szemüvegéből...:O
VálaszTörlésAkkor lehet, hogy azért nem ugrott be egyből a közhely volta, mert nem járok eleget autót venni?
VálaszTörlés...meg biztos régen esett ki a kiscsavar utoljára a szemüvegmeből.
VálaszTörlésezek csak példák voltak...neked csak egy jó vers más szerencsétlensége....
VálaszTörlésVilágos, ebben igazad van: nekem csak egy jó vers más szerencsétlensége. Hiszen a legtöbb versem apropója más szerencsétlensége. Az, hogy anyám a temetőben fekszik, nyilvánvalóan szintén más szerencsétlensége: történetesen az övé, és nyilván azért járok ki a temetőbe, hogy az efölötti örömömet újból-és-újból átérezhessem. Az, hogy az egyik fiam olyan, hogy halálomig nekem kell majd gondoskodnom róla, nyilván szintén csak egy vers apropója számomra.
VálaszTörlésRáadásul közhelyes is, hogy halálig tartó feladatom, hogy gondoskodjam róla. valóban közhely, olyan, amilyen közhelyes az egész életem.
Meg aztán, tudod, ha én feküdnék a halott helyében, és az én síromhoz jönne ki valaki látogatni, az tényleg nem az én szerencsétlenségem lenne, hanem másé.
Ezt az állításodat komolyan is gondolod, vagy csak valami számomra nem teljesen világos okból meg akarsz bántani? Mert ez utóbbi az sikerült.
Azért némi önvizsgálatra késztettél, ezt köszönnöm illik:
ugyanis legalábbis az utolsó 35 versem között egy valóban van, amelyik nem tudom, jó-e, de más szerencsétlensége az apropója. Az, hogy az lenne a célja, hogy azt kihasználva írjak verset, kétlem, hiszen ilyen soha nem vetődött föl bennem, a fordítottja viszont igen: hogy ráirányítsam a figyelmet néha mások gondjaira, bajaira.
Csak úgy halkan megjegyzem: az, hogy ma itt válaszolni tudok neked, hogy még élek, az nem kis részben ezeknek a verseknek köszönhető, ha ez egyáltalán valaki számára köszönni való dolog. De ez tényleg részletkérdés, hiszen abban az esetben soha nem is hallottál volna róla, hiszen semmi hírértéke nincs egy család szerencsétlenségének. Még egy mondatos újsághírnyi sem, nem hogy egy jó vagy rossz versnyi.
Ellenben pontosan tudom, hogy ha az eddig megírt mintegy 730 közhelyes versemnek a fele szemét, a maradéknak a fele csupa közhely, és a másik felének fele meg olvashatatlan, akkor is majd száz olyan marad, mint amit honfitársaim 99,999%-a még csak végig sem gondolt soha, nem, hogy megfogalmazta volna.
Pont.
felejtsd el....ez a gyógyszerek hatása amiket szedek....
VálaszTörlés