Ugyan a Darwin által felállított evolúciós elmélet számtalan közvetlen és közvetett módon nyert már megerősítést, és egyes mechanizmusait (mint a kiválogatás, keresztezés, például), maga az ember is használja már évezredek óta a növények és állatok fajta nemesítései során, de viszonylag ritka, hogy természetes környezetben, kísérlet nélkül legyen megfigyelhető az ecolúciós folyamatok spontán mechanizmusa. Igen rövid életű fajokon (bizonyos Drosophilia fajok) már korábban is megfigyelték, hogy a következtetések nyomán elképzelt mutációs és szelekciós mechanizmusok valóban működnek laboratóriumi körülmények között is. A növények esetében előfordulhat genetikailag eltérő egyedek utódaiként kevert génállományú, hibrid utódok létrejötte is. Egy ilyen új növényi faj kialakulását mutatták ki meg Marcus Koch vezetésével 6 éves kutatómunka eredményeképpen a keleti Alpokban és a Duna északi völgyében. Az Alpokalján az Arabidopsis arenosa (egy ikravirág faj) hibridizálódott spontán módon egy az azonos nemzetségbe (Arabidopsis) tartozó fajjal (az Arabidopsis lyrataval). A hibridizáció során az öröklő anyag megkétszereződött az utódokban, és új, mindkét szülő fajtól eltérő tulajdonságú növényfaj alakult ki. Ez az új faj az ősei élőhelyétől északabbra is elterjedt, és megjelent a Duna völgyében is, ahol ősei életkörülményeitől eltérő éghajlati viszonyok mellett is életképes és szaporodóképes maradt: A Duna völgyben kevesebb a csapadék, magasabb a hőmérséklet, mint az ősök eredeti élőhelyén, az Alpokalján, és a talaj összetétele is egészen más. Ennek az új fajnak megjelenése csak az elmúlt néhány tízezer évre tehető, amióta a Duna a jelenlegi medre környékén folyik, evolúciós (földtörténeti) léptékkel nézve a jelenkorban ment végbe a folyamat.
A tanulmány részletei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.