2015. március 25., szerda

Életet vissza!

Egyre inkább roskatag,
és eszmeileg ingatag
vagyok, de sokszor látom ám
a szarvat, patát a csuhán!

Ülésezik a csőcselék,
degeszre tömi a zsebét,
de három évtized alatt
a szegénység itt maradt.

Mit érdekelne engemet,
hisz' úgyis lesz, aki eltemet,
hogy mit beszél a sok tahó,
de jól megélni volna jó.

De van nehány saját gyerek
- és ezzel most nem kérkedek -,
örökséget egy sem kapott,
csak búcsúzóul: jó napot!

A két keze segítene,
ha építeni kellene,
s megélne bizton mindahány
- három fiú és két leány -,

de bámulom az éveket,
hogy a hülyeség eltemet
minden életet ma itt.
Mire vársz, az Istenit?

Ragadd nyakon a léhűtőt,
ne rontsa el a levegőt!
Ne vegyenek el éveket,
és adják vissza az éveket!

Én egyre inkább roskatag
és eszmeileg ingatag
vagyok, de így is jól tudom,
csak munka visz át a romokon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.