Azt hittem, hogy meghalok.
Láttam kiterítve, holtan
magam. Vittek angyalok.
Vagy másféle népség volt az?
Áttetszően ragyogott,
kérdezte: hát nem sikoltasz?
Hülyeséget gagyogott:
akkor én már rég túl voltam
mindenféle nyavalyán.
Fölöttem lebegtem holtan.
Már szívem se fájt, az ám!
Aztán egy nagyot zuhantam.
Ismét kaptam levegőt.
Jól összegyűrtem alattam
az átizzadt lepedőt.
Senki nem vett észre semmit.
Csendben telt az éjszaka.
Ezért töprenkedem ennyit:
hova járok én haza?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.