. Black Riders and Other Lines XXIX. után
Rettentő helyre értem
egy hosszú vándorlás után.
Addig sötétben féltem,
most a fényben néztem bután.
Egymást ölték és ették
e földön ember és állat;
csorgott a vér, mint festék,
letéptek kezet, lábat.
Más is volt ott, nem láttam,
a fénytől még káprázott szemem,
ki is ez velem, társam,
de: hol vagyok, megkérdezem.
- Mit látok itt, előttem?
Mi ez a véres mészárszék?
Ötletemet mind ellőttem.
Mintha rémálomban járnék.
- Ez itt az élet, lélek.
Ők nem haltak meg eddig még.
Mi is így éltünk, félek,
míg életből nem volt elég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.