Szétveti szinte szivem.
Mintha a létem kint, egy
jégfalon égne, hiven.
Szétszakad, íme, a múlt már,
porlik a puszta jövő,
semmibe vinni az út vár.
Ritka a dús levegő.
Jaj, ha csak egyszer újra
visszajöhetne a lét,
és a halálon túlra
is vinnénk a mesét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.