Úgy porlik szét az élet,
mint homokvár a napon.
Lassan semmivé lett
minden vágyam, akaratom.
Az idő dagálya mossa
laposra a halmokat.
Holnap nézzek a mostra?
Semmi nem marad.
Úgy porlik szét a lét is,
mint termesz-rágta fa.
És ezt kell élni mégis.
nem adni fel soha,
bár porrá omlik létem,
még mielőtt meghalok,
és meg sohasem értem,
hogy minek is vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.