Kezdetben csak a fény volt,
éles, feltáró, vakító.
Kitisztult minden vélt folt,
a szó, a csendbe hasító
még váratott magára
az idő szűzies ölén,
talán egy tavaszra, nyárra,
ahogyan rád vártam én.
Kezdetben a gondolat,
hogy kellene valami más,
majd látni a pontokat:
innen oda, a folytatás,
aztán, ahogy kibomlott,
de elviselhetetlenül.
Kezdetben ott a fény volt.
Most lassan már éjre ül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.