Én legszívesebben tovább álmodnék,
hogy széjjel ne hasadjon világom,
hogy trillázhasson álommadár ágon,
és minden virág tovább virágozzék.
A hajnal ajtaját tártad résnyire.
Mindegyik izzó délután
arra emlékeztet engem ezután,
mindig arra az egyre, a régire.
Én legszívesebben mindig álmodnék,
mert vaz ébrenlét tiszta gyötrelem,
amióta nem vagy már te velem,
mert az ébrenlét csak akkor százszorszép,
hogyha virul benne a szerelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.