hogy jöttek vinni a bitóra.
Fennen ragyogtak a csillagok,
még nem hittem, hogy meghalhatok.
Megálltunk még lent, az udvaron:
kegyelem nincs, ezt megtudhatom.
Hét lépcső az ácsolatra visz,
nincs idő már gondolatra, hisz'
a kámzsa már fejemre téve.
Perc, és állok Isten elébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.