Hogyha az ember szelleme
elszállt, vagy nem jött egészen,
nekem kell, hogy megemésszem:
Ha húsz évesen csak pár szót
tud, és sosem lenget zászlót,
billeg két lábán hintázva,
esőn sétál bőrig ázva,
és amely lebeg melegben,
csillan Napnál fényesebben,
porszemet néz a napfényben,
vagy egy hangra fülel éppen,
kezét rázza, ha nem tetszik,
elvan egyedül napestig,
és nem tudja, mennyi idő,
várja, hogy a fű majd kinő,
jól kezeli az egeret,
hogyha nevetsz, visszanevet,
gyalogolna, mint a kakukk,
s nem tud kinyitni egy kaput,
zenét hallgat reggel, este,
mint egy atlétáé teste,
nem ismeri az inggombot,
soha nem tapasztalt gondot,
kezed fogja az úttesten,
hogyha sétál veled Pesten,
és ha vált a lámpa: tilos,
menne még, bár mondja: piros!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.