Panelba mentem végül is
értelmiségi lévén
megváltani tartozásom
életmód-váltás révén.
Betonkockánkra csend borul,
nem zajos itt senki sem.
Csendes az álom, ha szememre hull,
szívem nyugodt idebenn.
Mint volt amott, itt több a zöld,
és itt is rigó dalol,
a szomszéd arca sem meggyötört.
Tán vártak már valahol.
Panelban élem életem
talán már végig én,
de nem bánom, ha énnekem
életre kel a remény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.