akkor is, ha már nincs semmi hited,
amikor a léttel már nem lehet bírni,
és nincs olvasód, ha van, az kinevet.
Csakis az igazat írhatod meg benne,
akkor is, ha csal, és hazudik a szád,
és ha a sorokra életed rámenne,
megkéselnek, rád lő egy ágyunaszád.
Nem ér semmit, ha csak szép szavakkal játszol,
ha csak zsonglőr vagy a betűtengeren;
ha másnál egy fejjel magasabbnak látszol,
guggolj le, árnyékba bújjál el velem!
Verset úgy kell írni, mint aki fohászt mond,
pedig jól tudja, hogy nincsen már kinek,
és mindegyik hangja nyugalom-falat bont.
Írni mást is lehet verset. De minek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.