Ostoba, szomorú, fáradt vénember:
olyan, aki soha már élni sem mer.
Lassan baktat a ragadós sárban,
azt sem nézve, hogy mennyi van hátra.
Ostoba, konok és fafejű vénség.
Folyton kerüli a jó meg a szépség.
Élni a múltban él csak, félek,
olykor álmodik benne a lélek.
Ostoba, önző, makacs öregember,
amije van, azzal élni nem mer.
Amije nincs, folyton azt sajnálja,
jó szerencséjét a pokolra kívánja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.