meleg, bolyhos, puha gyapjúból szőtt.
Nem fenyegetné szívemet a zord tél,
megtalálnám végre benned a nőt.
Ha szeretnél, mindig betakargatnál,
ha lerúgom magamról a takarót.
Ölelést kérnél, csókra csókot adnál,
nem döfnél mellembe hegyes karót.
Lennék fatörzsed, és te erős ágam,
rajtunk mindig nyílna ezer virág.
Nincs olyan fejsze, hogy rólam levágna.
Tarkítsák törzsem bár súlyos hibák,
nem égetne le vihar villáma,
nem lenne szú, amely minket kirág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.