most árbochoz kötve sikoltozom.
Nem nyelt el Kharybdis árja,
és nem lettem Schylla vacsorája,
de fülembe sem töltöttem viaszt.
Lelhetek-e még valaha vigaszt?
Még benne zeng szirének éneke,
és én nem tudom, hogy vajon félek-e
elválni attól a csodától,
amely gyógyít, és egy darabig ápol,
majd sorvaszt, gyengít és erőd veszi.
Hát nem vagyok túl bölcs. Csak emberi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.