Szétesik immár a világ köröttem.
Gyakran azt se' tudom, hogy mit tegyek.
Oly zavaros az élet.
Csak néznek az utcán rám a népek.
Elvonulok majd a magányba innen.
Nem lesz senki se' majd, aki megzavar.
Kulcsra zárom az ajtóm,
zörgetheti kint a szél az avart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.