Felpattant kesely lovára,
káromkodott egy huszárost,
s átlovagolt Rózsa Sándor
kettő-három cívis várost.
Kettő pandúr a ló hátán
egy darabbig csak üldözte,
amíg a sík, nagy Alföldet
nem borította az este.
Akkor aztán megpihentek.
Behúzódtak egy csárdába,
másnap reggel kipihenten
ugrottak föl a lóhátra.
Így ment volna napról-napra,
hét számra, de nemsokára
a lovasok elérkeztek
a szomszéd megyehatárra.
Sándor lova ott elfáradt,
de nem is nógatta nagyon,
mert a két pandúr is látta,
immár más megyében vagyon.
Így esett, hogy Rózsa Sándor,
s két pandúr, megyehatáron
kvaterkáztak. Naptárban volt
ezernyolcszázhatvanhárom.
(Rózsa Sándor 1859-1865-ig Kufstein várában, Teresienstadtban majd Péterváradon volt rab, ahonnan amnesztiával szabadult 1865-ben.1869-ben rablásért ismét elfogták, 1878. novemberében halt meg a szamosújvári börtönben gümőkórban. Azaz a vers nem felel meg az életrajzi adatoknak...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.