tucatszor szedte szét.
Az ablaktáblák résein át
befú a kerge szél.
A fal pereg, már évek óta
nem látott meszet,
mondjátok meg emberek,
így élni hogy' lehet?
Az udvar üres, elhagyatott,
fölveri a gyom,
a napfény csillan meg csupán
egy üvegdarabon.
A gyümölcsös elgazosodott,
a fák is öregek,
mondjátok meg, hogy' lehet
így élni, emberek?
Élet itt már semmi nincs,
a gyár régen bezárt.
A munka erre drága kincs,
a vásári bazárt
bérlője is elhagyta már,
vevő itt nem is lehet.
E pusztulatban egy népnek élni
hogy' lehet, emberek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.