Már nem lesz varrótű.
Egyre tovább hasad a létnek szövete.
Az ember legyen hű,
akkor állva marad,
vagy vágyakat kövessen-e?
Ha felfeslik, ne hidd,
hogy megfoltozható;
már végleg úgy marad.
Ami jut, azt mind megidd,
hiába háborog a mély,
a felszín legyen sima, mint a tó!
Rejtse el a vágyakat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.