Ha tudnád, hogy' hiányzik, hogy vágyott legyek!
Az ember hibázik, azután a legyek
lepik el az agyát, és nyúlós, zöld takony
lesz belőle végül. Ezt nem akarhatom.
Ha tudnád, hajnalban mint kapkod a tüdő,
mert szokott álmomban kevés a levegő,
hiszen nem repít az érzés; a föld alá
kényszerít a lélek-vérzés, vár a halál!
Azt is tudd, hogy magad: te voltál az élet,
és bárhogyan apad el árja, nem félek,
hiszen ha egyszer az emberre rátalált,
nem riaszthatja többé aztán a halál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.