Betlehemes

Karácsony közeledtével sok társaságban készülnek fiatalok betlehemes játékkal. Egy népi betlehemes játék szövegével az alábbiakban nyújtok segítséget a készülődéshez:

Betlehemes

Mindenki:    Szabad betlehemezni?
Szabad!
Mindenki:           Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Pásztor1:           Hát az öreg hun marad? Gyere bé, öreg, gyere bé!
Öreg pásztor:    Nem megyek én, mert a füstölt kolbászt a nyakamba akasztjátok.
Pásztor2:           Dehogyis akasztjuk, dehogyis akasztjuk! Még, ha valaki akarná, akkor       
                          sem engednénk. Gyere bé, öreg, gyere bé!
Öreg pásztor:    Nem megyek én, mert a forró kalácsot a hónom alá dugjátok.
Pásztor3:           Dehogyis dugjuk, dehogyis dugjuk. Még, ha valaki akarná, akkor sem
                          engednénk. Gyere bé, öreg, gyere bé!
Öreg pásztor:    Nem megyek én, - na de mégis csak bejövök. Füstölt kolbászos, paszulyos,
                          paszomántos jó estét kívánok! Már én is itt vagyok. Cifra szűrömön a lyikek-
                          lyukak igen nagyok. Egész éjjel húzták-vonták, mégsem tudták elvenni tőlem a
                          farkasok. Lám, én már csak ilyen derék, öreg pásztor ember vagyok.
                          Tíz-húsz farkastól meg nem riadok, de csak egyet látok, rögtön elszaladok.
Pásztor1:           Ittál, öreg, ittál?
Öreg pásztor:    Itt állok. Hát aztán ettetek-e már?
Pásztor2:           Nem, öreg, nem, csak a csirkecombot nyalogattuk.
Öreg pásztor:    Hát aztán ittatok-e már?
Pásztor3:           Nem, öreg, nem, csak a kulacs nyakát szopogattuk.
Öreg pásztor:    Hát aztán aludtatok-e már?
Pásztor1:           Nem, öreg, nem, éppen most akartunk.
Öreg pásztor:    Hát akkor aludjunk!
…..
Angyalok:          Glória!
Pásztor2:           Hallod, öreg! Gomolya!
Öreg pásztor:    Bár csak a subám alá gurulna!
Angyalok hangosabban: Glória!
Pásztor3:           Hallod, öreg! Bagaria bőrcsizma!
Öreg pásztor:    Bár csak az enyém volna!
Angyalok énekelnek:
                          Betlehem kis falucskában
                          Karácsonykor, éjfél tájban
                          Fiú Isten ember lett,
                          Mint kisgyermek született.

                          Őt nevezték Jézuskának,
                          Édesanyját Máriának,
                          Ki pólyába takarta,
                          Befektette jászolba.

                          Az angyalok fenn az égben,
                          Mennyei nagy fényességben,
                          Zengették az éneket,
                          Dicsőség az istennek!
…..
egy kis angyal énekel:
                           Keljetek föl, pásztorok, pásztorok,
                           Mert nagy örömet mondok,
                           Ma született Jézusunk,
                           Rég óhajtott vígaszunk
.….
Angyalok mind kiabálva: Glóóóóriaaaa!
Pásztor1 álmosan: Hallod, pajtás? Angyaszólás!
Egy másik angyal csilingel 12-őt.
Pásztorok mind énekelnek:
                           Tizenkettőt ütött az óra,
                           Kelj fel, pajtás, nézz a csillagra!
                           Mert nagy ragyogás látszik,
                           Napfény csillaggal játszik,
                           Keljünk talpra!
énekelnek:
                           Pásztorok keljünk fel!
                           Hamar induljunk el
                           Betlehem városába,
                           Rongyos istállócskába.
                           Siessünk, ne késsünk,
                           Még az éjjel Betlehembe érhessünk.
                           Mi Urunknak tiszteletet tehessünk.
Énekelnek:
                           Ó, te áldott Jutka asszony, kelj fel az ágyadból!
                           Fiaidat, lányaidat költsd föl az álmukból!
                           Siessenek túrós, mákos, szilvás lepényt sütni,
                           Ha akarnak velünk együtt Betlehembe jönni.
                          
                           Szaladj, Bandi, a padlásra, fogj egy pár galambot!
                           Te meg, Marci, a pincében töltsd meg a kulacsot!
                           Egy kulacsot, egy palackot mézes borocskával,
                           Ha elmegyünk Betlehembe, úgysem vész az kárba,
                           Úgysem vész az kárba!
Pásztorok, és a nézőközönség is énekelnek:
                           Menjünk mi is Betlehembe,
                           Részt venni a nagy örömbe’,
                           Melyet mennyei atyánk
                           Árasztott az éjjel ránk!
….
Pásztorok  bandukolnak körbe-körbe, és énekelnek:
                           Csordapásztorok, midőn Betlehembe,
                           ||: csordát őriztek éjjel a mzőben,:||
                           Isten angyali jövének melléjük,
                           ||: nagy félelemmel telik meg ő szívük:||
Angyalok: énekelnek
                            Örömet mondok, nagy örömet néktek,
                            ||: Mert ma született a ti üdvösségtek. :||
Megérkeznek
letérdelnek
Öreg Pásztor: Édes, kis Jézuskám! Hiszen takaród sincs, pedig az egészség az a legnagyobb
                       kincs!Fogadd el, hát tőlem ezt a pásztor szűröm,Majd én az éjszakát nélküle is
                       tűröm.
Mindenki énekel (a nézők is):
                           Kirje, Kirje kisdedecske….
Énekelnek tovább:
                           Rossz a Jézus kis csizmája…
Énekelnek tovább:
                          Idvezlégy, ó Jézuska…
(vagy 3 más, ismert betlehemest)
Fölállnak.
A pásztorok regölnek:
                          Adjon az Úristen ennek a gazdának
                          Száz mérő búzát, száz hektó rozsot,
                          Tele pincét, kamarát,
                          Sok kövér marhát
                          Adjon az Úristen!...

A szereplők meghajolnak: Dicsértessék a Jézus Krisztus!