(rémes/rímes beszély)
Egyszer vagy kétszer életünkben
Mi is lehetnénk becsületesek, persze,
És körbejárhatnánk jó pár gerendát,
Mit mi raktunk az úton keresztbe,
Miközben szalmaszálon kesergünk,
Mi lábunk fölsebezte,
Hogy dugába dőlt minden tervünk,
Mert a "másik" jól elcseszte.
Én nem állítottam soha,
Hogy hibás nem vagyok,
És, ha keresni kell,
Közel találok könnyű bűnbakot,
De, azt hiszem,
Nem ez oldja meg végül is a dolgokat,
Úgy, hogy könnyebben és boldogabban
Éljük meg a holnapokat.
Ha a páncélt végre
Levetni merném,
És a sisakrostélyt
Esetleg felemelném,
Lehet, hogy lélegezni is
Könnyebb lenne,
És nem kellene mázsás súlyokkal
feküdni le minden este.
Jó lenne rávenni
Magamat még egyszer,
Mert elfogy tarsolyomból
Egyszer csak minden fegyver,
És nem lesz többé, mivel
Megsebezzem saját szívem,
Ha egyszer ellenség
Soha nem is volt a színen.
A "képes" beszédhez
Most már igencsak értek,
Csak azt nem tudom még, mit teszek,
Ha egyszer csak elfogynak a képek,
Mert nyilvánvaló immár előttem,
Hogy ezt a tíz-egynéhány évet
Még egyszer végig élni:
Az maga az elherdált élet.
Ez persze megint nem vers,
De nem tehetek róla,
Ha egyszer engem
"Így hozott meg a gólya",
Hogy csak egymás után kalapálom
A gondolatok sorát,
Nem ügyelve rá, hogy tartsak
Bármily "komoly" formát.
Jóó:-))))))))
VálaszTörlésTéged is a gólya hozott!?:))) Elolvastam a ma esti gondolataidat.De nem helyeslem hogy mindég sötétnek látom őket!:)
VálaszTörlésTermészetesen ez egy "ismert" bordal két sora, amiben benne van a részeges ember egész gondolkodásmódja:
VálaszTörlés"Nem tehetek róla,
Így hozott a gólya:
Rumosüveg volt a nyakamban"
Ami a sötétséget illeti: alighanem elmaradnak az írások, ha eloszlik a sötétség.
Jó kis bordal:).... de láttad hogy el is vicceltem.
VálaszTörlésA sötétség remélem eloszlik és jönnek a napsütötte verseid!!!
Kell hogy jöjjenek!!!!!
Egyébként, úgy rémlik, mintha egy darabig valóban a gólya hozott volna, bár nem túl sokáig.
VálaszTörlésÉs félúton letett?? Vagy beejtett egy kéményen?:)))
VálaszTörlésÉs rájöttünk a keserű valóságra.
Meg kell hogy születnünk.:)))
Valahogy úgy, a második és harmadik sor szerint.
VálaszTörlésHogy keserű-e, azt nem tudom, mikor milyen,
leginkább keserédes, azt hiszem, ha egy ízzel kellene jellemezni.
Igen ez rá a legjobb szó az egész életünkre,de tudod arról hogy édesebb felé hajoljon arról azért magunk tehetünk a legtöbbet.Elég hosszú tapasztalat....Így 50-en túl az ember örül ha édesítőt kap a kávéjába,ne akarjon már cukrot:)))
VálaszTörlésÉn azt mondom ne vedd le, nem nem érzem a biztonságot, nincs itt az ideje :((
VálaszTörlésÁtvitt és minden egyéb értelemben így gondolom :((
Én speciel cukor nélkül jobb szeretem ( a kávét), egyéb édesítő szert meg sosem használtam (a kávéba).
VálaszTörlésKörülöttem - a közeli rokonságban - 4 házasság végződött válással, ezek közül kettő esetében új házassággal folytatódott (volt, ahol mindkét félnél), a másik kettőnél a rokonoknál legalábbis nem. Gyerek a 4 házasság közül háromban volt, egyikben több (sok) is. Ez semmire nem válasz, persze, csak kor(kór)kép.
Az állítás igazsága pedig nyilvánvalónak tűnik, ámbár számomra meg az az elég hosszú tapasztalat, hogy sok minden tud eléggé hiábavalóvá válni, és egy idő után igen sok dolgot felőrölni, annyira, hogy jó párszor meggondolja az ember (én), hogy mit is érdemes, mit nem.
Közben elmúlik az élet.
Joe ezt elraktározom és egyszer rászánom magam és leírom a történetem.Sokan meglepődnétek rajta.Mert most csak a mosolygós mindég jókedvű csibit látni.
VálaszTörlésHidd el az élet tud meglepetéseket tartogatni és nem múlik olyan gyorsan el.Ezt nem azért írtam le hogy lelkizzek csak az írásodra kikívánkozott.Czzs-nek igazat adok a páncélt nem szabad csak úgy ledobni magunkról,mindég kell egy lehetőséget hagyni, hogy néha vissza tudjunk bújni.Szép álmokat!
Itt keresgélek egy ideje, mert egy fél éve elkezdtem írni valamit, ami aztán annyira hasonlított "A lírikus epilógjára" (Babits), hogy úgy gondoltam, feladom. Akkoriban újság szélekre, meg cetlikre írtam, és elég nagy a káosz köztük, úgyhogy marad a Babits-idézet:
VálaszTörlés"Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam."
"Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam."
VálaszTörlésEgy mondat néha mindent elárul.
Idézetre egy másikkal:
A remény fontos, mert lehet, hogy a jelenlegi pillanatot nehéz elviselni. Ha hisszük, hogy a holnap jobb lesz, a ma viszontagságait is el tudjuk viselni.
Nhat Hanh Thich
Hát én nem hiszem.
VálaszTörlésVan ebben önirónia, keserűség, egyfajta hitvallás az életről.
VálaszTörlésDe semmi remény, semmi öröm. Pedig az is kell...
Ebben a pillanatban én sem.De vannak ilyen pillanatok:((
VálaszTörlés