Igazából több semmi sem,
csak annyi, hogy eltöltöttünk pár tucat órát
egy drót két végén, csevegve, többnyire kedvesen.
Belezavarodtam akkor a szituációba,
hiszen nem történt még velem hasonló soha,
hogy valaki embernek nézett volna,
és nem azt látta: itt egy automata,
amin, ha jó helyen nyomjuk meg a gombot,
a megfelelő reakció kiváltható,
és, ha mégsem úgy működik, tehát elromlott,
könnyen cserélhető, és eldobható.
Túl sok az eldobható kapcsolat manapság,
legalábbis én így gondolom,
és túl kevés az igazi, meleg barátság,
ahogyan eddig tapasztalom.
Ámbár az is lehet, hogy erről így csak én gondolkozom,
és másoknak a kapcsolatokkal nincsen semmi baja;
ez csak annyit jelenthet, hogy sok volt a rossz tapasztalatom,
vagy azt, hogy bennem van valamilyen hiba.
Pedig nem csak tudom, de úgy is érzem:
kapcsolatok nélkül életünk csak értelmetlen lehet.
Önmagadban megélni meddő érdem;
csak másokkal együtt élhetsz teljes emberi életet.
Így van.
VálaszTörlésNa igen,kellenek a kapcsolatok.Jó a meglátás alig vannak igaz barátságok.
VálaszTörlés"Túl sok az eldobható kapcsolat manapság,"
A hiba nem az ön készülékében van:)))
..az igaz, hogy ez egy" internetes világ" de szerintem kialakulhatnak erős érzelmű barátságok ugyanúgy mint a"való világban" és ez mindaddig fennáll amíg építő jellege megmarad :)
VálaszTörlésNem olyan nagy baj individualistának lenni.
VálaszTörlésA kapcsolat milyensége (baráti, szerelmi, meleg, hideg, eldobható, felületes...) változó, én úgy látom ez a leginkább jellemző rá. Változó az idővel, változó a korral, változó velem :)
VálaszTörléssemmiféle kapcsolat nem lehet az interneten...ha csak valaki be nem beszéli magának.
VálaszTörlésAmíg minden "rendben" megy. De próbálja csak magát valaki Münchausen báró módjára saját hajánál fogva kihúzni a mocsárból! Egyből rájön, hogy mégiscsak könnyebb, ha van valaki a szilárd parton, aki segít.
VálaszTörlésFelénk még a telefon is drót két végén volt akkoriban. Ma már az Internet sem azon van mindenhol.
VálaszTörlésAz emberi kapcsolatok - szerintem - nem a közvetítő közegen múlnak, hanem az embereken. Szemtől-szembe is át lehet verni bárkit.
nem tudom hogyan segíthetne nekem valaki,az ország másik végéből..:)
VálaszTörlés"nem a közvetítő közegen múlnak" szerintem sem
VálaszTörlésAz interneten is lehet barátságot kötni, ha őszinték vagyunk és nem tüntetjük fel magunkat másnak, mint amik vagyunk.
VálaszTörlésEz bizony így igaz!!!!
VálaszTörlésPéldával, tanáccsal, vagy csak jó szóval és azzal, hogy meghallgat, és te ezt tudod is, hogy tényleg figyel rád. Ezek olyan dolgok, amiket a mai életben valahogyan könnyű szem elől téveszteni, de ezek adják az emberi kapcsolatok lényegét - legalábbis az én nézeteim szerint. Persze, lehetséges, hogy az én nézeteim már elavultak.
VálaszTörlésA "mocsár" kifejezést természetesen nem szó szerint kell érteni, mint ahogyan a sarat sem.
Igaz, hogy a fentebb leírtak nem adnak kenyeret a kezedbe, az is igaz, hogy a gázszámlát sem tudod velük kifizetni. De olvastam már történetet (ami ritkaságánál fogva lehet kuriózum), hogy svédország-beli szerencsétlenséget USA-beli internetes chat partner akadályozott meg azzal, hogy felhívta a svéd város mentőszolgálatát, mert neten értesült a barátja rosszullétéről.
na ugye...:)))
VálaszTörlésaz egész,egy álszent oltás...:(
VálaszTörlésNem értem.
VálaszTörlésHacsak fel nem tételezem, hogy semmit nem hiszel el semmilyen emberi szándék őszinteségéről, megengedve, hogy valóban vannak őszintétlen szándékok.
Ha én most azt írom, hogy ezeket az írásokat, amiket ide teszek tényleg úgy is gondolom, ahogyan írtam (legalábbis akkor, amikor írtam), ráadásul azt is írom, hogy azért írogatok, mert van, aki olvassa közületek őket, és nekem pedig szükségem van bizonyos mértékű elismerésre, amihez másként nem jutok hozzá, akkor most ez porhintés, és valamilyen rejtett célom van vele? Nem vagyok eléggé kiismerhető, és vannak olyan szándékaim a kapcsolatteremtésnek ezzel a formájával, amit rejtegetek?
Ha így van, akkor jól elrejtettem őket, mert magam elől is sikerült.
De a mondatot akkor sem értem.
A gázszámlát te is kevés barátod helyett fizeted csak ki, ha egyáltalán, sok-sok évi ismeretség után. Kenyeret is csak munka adhat a kezedbe hosszú távon - bár ma már azt hazudja sok minden, hogy ez nem így van. Mi is a különbség? Az, hogy nincs "szemtől-szembe"? Nekem 12 éves koromtól volt barátom, akihez rendszeresen eljártam, még akkor is, amikor más városba költöztem. Egészen 20 éven át találkoztam vele szemtől szembe. És, mivel ő az alatt a 20 év alatt összesen 3-szor látogatott meg, és 2-szer hívott föl telefonon, miután 6 évre elment dolgozni külföldre, és hazajött, sem hívtam még egyszer föl, mert minek? Nem voltam számára fontos. Ha valaki számára fontos vagyok, és ő is fontos nekem, akkor barátom, függetlenül attól, hogy milyen messze vagyok tőle. Ha nem fontos, mint a szomszéd három ajtóval odébb, aki csak akkor szól hozzám, ha kifogásolni akar valamit, és néha még a folyosón sem köszön vissza, akkor sem lesz barát, ha akár naponta látom. Fontosabb az ausztrál, akiről a felesége írta meg, miért nem jelentkezett 2 hónapig: mert megbetegedett és kórházba került, ahol azután meghalt. Pedig szép zenéket szerzett és nagyszerűen el tudtunk vele levelezni a zene kapcsán sok mindenről. Sosem láttam.
VálaszTörlés