Én nem vagyok költő.
Nem tudok oly mondatokat kiötleni,
amelyeket látva felkiáltasz: nini!
ezektől most jobb lettem, nemes;
ezért meghalni is érdemes,
ha el is telt pár emberöltő.
Én nem vagyok irigy.
Hogyan lehetne az a faluszéli halom,
látván, hogyan tündököl a havas hegyorom,
csúcsán a fény teli Nap?
Csodálja csupán, mint pap
a titkot, ha létrejön a frigy.
Nem vagyok hiú.
Hiú-e tán az a petróleum lámpa,
amelyik az íróasztal sarkán állva
veti a fényt a papírra,
ahol áll, rendben leírva,
hol, mikor, mit mondott a Fiú?
Nem vagyok fárosz.
Nem vetek irányfényt háborgó világra,
mint torony, a bércre kiállva,
amelyen fénye utat mutat,
hogy míg a matróz had mulat,
el ne nyeljen minket a káosz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.