hogy a parkban madár dalol.
Azt sem tudod, holnapig élsz,
vagy már ma várnak valahol.
utca sarkon, puszta kézzel
összetörni fejed, nyakad;
ott fekszel majd, nem is vérzel,
a létedből semmi marad,
vagy a zebrán csap el mentő
a piroson átrobogva,
a fejed már többé nem fő,
nem lesz agy, ami bomolna
még egy adócsökkentéstől.
Csak az a másik ne volna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.