ne csorogjon szerteszét az életem.
Nem törődöm vele, mi haszna,
hogy mi történik holnap énvelem.
Sötét a reggel, bár a Nap ragyog,
csillan a fény a magas vízen;
számomra fekete: én sötét vagyok,
jövőmet többé már nem hiszem.
Egyre csak robog villamosom.
Nem tudom, honnan és hova,
keresztül az egész Városon,
és én vagyok olyan ostoba,
hogy magamat véle fuvaroztatom.
Három évtizede ide, s tova.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.