A pléhbordájú tengernagy

Kovács Ferenc: O.C. a Lordprotektor portréja diktátor korából
ÉS, 2017. április. 21.

Sorok közt olvas az ember megint,
s hogy Lordprotektorról szól a stanza,
vérmérséklet szerint röhög, vagy legyint;
szinte látja, ahogyan Sancho Panza
Rocinantén ülve hátrafelé halad.
Várja, hogy majd mint esik hanyatt.

Vaskézzel uralkodik a pléhbordájú,
míg a rókaképű öccs figyel,
mikorra vethető be majd az ágyú,
hogyan lőjön urára, mikor és mivel,
ha majd az rettegőre fogja.
Ma még hagymázas lázálmának fogja.

Zsebébe túr nem csak önmagának
szónokolva az esernyőt keresvén,
amíg a visszahulló nyáltól szarrá áznak
a hű alattvalók templomba menvén.
"Közönséges, durvaszövésű elme",
de hiszi, hogy övé az Úr kegyelme.

A rossznak forrásai a bankok,
ha azokat nem zsebe uralja.
Nem cseréli le a kehes Trabantot,
erkölcse az emberi nem alja,
s míg az ország a nihilbe szédül,
még vagy tucat új stadion épül.

Saját magában utálja a parasztot:
vagyunk itt elegen látók és zsidók,
hiába vett föl polgári maszkot,
a csillag és a nyílhegy is kilóg,
és amint mállik az arcról a festék,
rothadás lepi a nemzet testét.