- vajon e vonal nélkül meddig bírom? -
köldöködbe gyűlt harmatot innék,
melleid orma szinte havas emlék,
de elfújták a képet az évek.
Mára már az emléken élek.
Most itt klimpíroz a háttérben Tatum.
Ha lenne, az ég lenne rám a tanúm,
pontosan fordítva éreztem, gondoltam azt.
Most szénporos álom maraszt
csöndben, amíg dübörög köröttem az idő.
Szerintem létezik, amíg nem feledhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.