Palotámban nem él meg az angyal:
ha jönne, szárnyát széjjelszabdalom,
s míg sötétben nézek zúgó aggyal,
üres térben visszhangzik dalom.
Termeimbe nem tör be a napfény.
Örök homály üli meg csarnokom.
Amit mondok, minden szavam törvény,
mert váramban egyedül lakozom.
Váram nem a kék szakállú vára:
itt nincsenek falban sem asszonyok.
Szabadságomnak magány az ára,
termeimben csak a csend zokog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.