Menetelt a dolgozó sereg.
Őket néztem - nem volt semmi tervem -,
s nem figyeltem: az idő pereg.
Fűmagokat hordtak be a bolyba;
erősen közelgett már az ősz.
Raktártól raktárig mentek sorban,
a mag így kint sokat nem időz.
Nem messze egy darabka szalonna
volt a fűben egy kis pad alatt.
Arra kóborolt egy apró hangya,
pár perc, és a húsból nem maradt.
Behordták a hangyabolyba mindet:
jön a tél. Arra készülni kell.
Egy fűszálon most körültekintget
egy őrszem. Még hátha kincset lel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.