Apám kalapja égig ér,
fejében százezer csillag.
Lába előtt vékony vízér,
hullámain napfény csillog.
Felhő kering vállai körül,
két karja hegyeket ölel.
Közel, távol minden örül,
ha fölkap, magához ölel.
Szőlőt metsz apámnak keze,
és gyümölcsfákat permetez,
a termést nézi, hogy lesz-e
az ágon, mely fent lengedez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.