2017. április 9., vasárnap

Ébren és álomban

Álmomban más vagyok, mint életemben,
tudom.
A magot elrejti egy csonthéj bennem,
hogy el ne veszítsem az úton.
Így hiszem.

Megnőtt, akár őshüllőn a csont,
hogy védje,
ami belsejében lapul.
De vajon van-e védenivaló ott?
És tudok a burkon kívül élni
szabadul?

Az életemben nem él meg angyal,
ollóval szárnyát szétszabdalom,
amíg sötét világom nézem zúgó aggyal,
az üres térben visszhangzik dalom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.