2010. május 26., szerda

A kötés (vázlat? töredék?)

Az én életemnek kétharmad(án talán?) (a táján?) -a után,  (de ez már volt!)
Hogy ne álljak tovább magam előtt (kábán?) (báván?) bután,
Letéptem a kötést szememről, hogy végre
Lássam, milyen utat tettem emberségben.  (??? hogyan? Miben?)

Jobb lett volna talán a szememen hagyni
Azt a kötést: szemem fénytől eltakarni:
Amit a fény láttat, nincsen abban szépség,
Amit látni enged, nincs abban nemesség.

(???? Na mér is?)

Ha Dante poklának kilenc bugyra lenne,
Abból az első nyolc zsúfolásig lenne,
A kilencedikben nekem hely teremne,
Hogy az életemért ott bűnhődjem benne:

(????  Na most akkor mi van?)

Sokkal kényelmesebb szomorúan élni,
Mint a boldogságért nap-mint-nap dolgozni (küzdeni?).
Mást hibáztatni és magamat sajnálni
Könnyebb, mint a saját hibáim belátni.   (sok a "ni"!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.