(alkalmi rigmusok)
A lány apja
Eljött hát az első
Nap, amire vártok,
Beszéljetek nyíltan,
Ne tátsátok szátok.
Mondja meg e legény,
Mi végre vannak itt,
Ha van, aki nem tudná,
Az se maradjon ki!
Kérő a lányhoz:
Mikor beszélnem kell,
Most kissé izgulok,
De azért túl sokat
Nem köntörfalazok.
Elszorul a torkom,
És reszket a hangom,
De ha erőt veszek,
Azért is kimondom:
Megkérdezem tehát
bátorságot véve:
Hozzám jössz-e hogyha
feleségül kérlek?
A lány:
Válaszol: ( erőst ajánlott, hogy igent mondjon!), majd:
Csaba(*), kérdésedet
már vártam pár napja,
Szüleihez fordulva:
Hogy megkéri kezem,
tudja anyja, apja.
Kérlek hát Titeket,
adjatok gyors választ,
Adjátok lányotok
annak, akit választ.
A lány édesanyja.
Ha ketten értenek egyet egy kérdésben,
S támogatást nyertek szüleik szemében,
Én sem leszek gátja boldogságotoknak.
Befogadjuk Csabát(*) családunkba tagnak.
csók, puszi, kézrázás, eszem-iszom, buli.
(*) A nevek - természetesen tetszés szerint behelyettesíthetők
A verset ezennel szabad felhasználásúnak ( freeware :) ) nyilvánítom.
VálaszTörlés:))) köszi, most nem aktuális, de idővel.... :)))
VálaszTörlésSzia Joe! Nagyon jó vers, olyan vőfélyes.
VálaszTörlésHa küldesz hozzá herceget, akkor fel is használjuk....
A "Vőfélyes" szándékos volt, mert annak készült: alkalmi vers, alkalomra :) Felhasználtuk.
VálaszTörlésÜgyes! Megtévesztően népies.
VálaszTörlés