Szimbolikus politikai dokumentumok és újbeszél

Orbán Viktor szimbolikus politikai dokumentuma - saját szavai szerint  - a következőket tartalmazza:
"Legyen béke, szabadság, egyetértés. 46 év diktatúra és 20 zavaros év után a magyar nemzet visszaszerezte önrendelkezési jogát. A magyar nemzet a szavazófülkékben forradalmat vitt véghez, és e történelmi tettével arra kötelezte az új kormányt, hogy megvalósuljon a nemzeti együttműködés rendszere. A rendszer minden magyarnak nyitott, határon innen és túl. Képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét."

Tekintsünk el most a korábbi évek (padláslesöprésekkel, kivégzésekkel, cenzúrával és börtönnel kísért vörös és fehér terrorjaitól - ha diktatúráknak tekinti az újbeszél, ha nem) diktatúráitól, hiszen Orbán Viktor csak az utolsó 66 évről beszélt (46 év diktatúra + 20 zavaros év), és számoljuk az ő számai szerint:

Mikor is kezdődött ez az időszak?

2010 - (46-20) = 1944.

Ebből feltehetően az első és nem az utolsó 46 évet kell a diktatúrához számítani a miniszterelnök úr értelmezésében.

Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választások eredményeként alakult Nemzetgyűlés az alábbi összetételű volt:

Független Kisgazdapárt (FKGP) 59,90% kormánypárt
Szociáldemokrata Párt (SZDP)  16,87% kormánypárt
Magyar Kommunista Párt (MKP)  17,11% kormánypárt
Nemzeti Parasztpárt (NPP)      5,62% kormánypárt
Polgári Demokrata Párt (PDP)   1,62% ellenzék

A Magyar Radikális Párt 0,49%  -os eredményével nem jutott be a Nemzetgyűlésbe.

1945 szeptember 5.-és 1947 nyara között a fenti összetételű, több pártból álló Nemzetgyűlés volt a törvényhozó hatalom Magyarországon. A fentiekből következően a Független Kisgazda Párt is a diktatúra részét képezte tehát. Az 1945.-ös választásokat tehát - a "szavazófülkében véghezvitt forradalom"-hoz képest - szavazófülkében véghezvitt diktatúraként kell értelmeznünk az újbeszél szerint, aminek fő diktátora a Független Kisgazda Párt volt.
(Persze egy politikai beszédben ugyanúgy megengedhető egy hibás kivonás, mint a negatív számok változási irányainak megítélésében nyújtott tévedés a GDP alakulásának elemzése során, a lényeg az eszmei mondanivaló kidomborítása. Jó tanító mesterei voltak a FIDESZ politikusainak, ezeket az elveket alighanem már az alapfokú agit-prop képző KISZ iskolában magukba szívhatták.)

A fentiekből következően a fennmaradó 20 zavaros év feltehetően az 1990. és 2010. közötti időszakra utal, melyből az első négy évet a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda Párt koalíciója által alkotott kormány, a harmadik négy "zavaros" évet pedig a Fiatal Demokraták Szövetsége Magyar Polgári Párt kormánya fémjelez. Egyébként ugyanezen 20 év törvényhozási munkájában - ennek következtében eredményeiben is - a FIDESZ MPP képviselői végig esküjükhöz méltón kivették részüket (már amikor éppen az ülésteremben tartózkodtak), hiszen egy több pártból álló parlamentben az ellenzéknek fontos szerepe van a törvényhozásban.

A miniszterelnök úr "zavaros" jelzőjén feltehetően a köztársaság rendjének megbontásával járó eseményeket érthetjük (bár ezt az új-régi, kormányfő nem fejtette ki részleteiben): így ide értendők az MDF kormánya elleni hídfoglalásos tüntetés sorozat, vagy a FIDESZ MPP képviselőinek "polgári engedetlenségi mozgalma" által is tovább tüzelt utcai zavargások, a Magyar Gárda csekista szervezetének provokatív felvonulásai, és a rasszista indíttatású köztörvényes bűntények elszaporodása ugyanúgy, mint a választói magatartás alkotmányellenes listázása (lásd még 1947: "kékcédulás választások"). Feltehetően ugyancsak a polgári átalakulás e zavaros időszakához kell számítanunk az ellenzék ellenőrző szerepének a FIDESZ MPP kormány által történt adminisztratív korlátozását is az országgyűlési ülések ritkításával. Vajon e zavaros időszakhoz tartozik a miniszterelnök értelmezésében a FIDESZ hivatalban lévő kormányfője politikai és végrehajtó(!) hatalmának a "polgári" tisztesség és erkölcs jegyében családi vállalkozásokba történő konvertálásának ("ne mi nyerjük a legtöbbet" , zúzottkő szállítás) időszaka is?

Ezúton fejezem ki tiszteletemet a FIDESZ MPP régi-új kormányfőjének, amiért volt olyan karakán, és országgyűlési beszédében legalább áttételesen elismerte 20 év zavarosságát, ezzel egyúttal saját pártjának és saját magának a zavarosságban játszott 4 évnyi (tehát 20%-os) kormányzati,  legalább ilyen súlyú (mert időben 4-szer eddig tartó) ellenzéki törvényhozói, valamint a közerkölcsök züllesztésében játszott erkölcsi (ha nem is büntetőjogi) felelősségét is.
Csak remélni tudom, hogy a következő 4 éves kormányzása végén ugyanilyen készségesen ismeri majd el politikai felelősségét is az elkövetkező időszak zavarosságában is. Erre kicsi a valószínűség, hiszen a felelősség alól történő kibújásra a kormányfő már a választások előtt megtette az előkészületeket azzal, hogy beismerte: most kormányra került pártja ellenzéki erőként nem teljesítette demokratikus parlamenti kötelezettségeit: nincsen tisztában annak az országnak gazdasági helyzetével, amelyik törvényhozásában eddig is részt vett, és amelynek vezetésére a választásokon nagy felelősséggel járó felhatalmazást kapott.