2010. május 3., hétfő

Navigare necesse est



Kocsma mélyén vén csavargók,
Ha fizettél már egypár felet,
Eldadogják: vannak hajók,
Mik maguk szállítják a Szelet:

"Mikor a Lélek-tengert járod,
S szélcsendben hajód egy másikra akad,
Hírcserére jelbeszédet szántok,
És nem használjátok a szavakat."

"Van, hogy az ismeretlen szkúner
Távol révtől, sima, nyílt vízen
E titkos jelbeszéddel néked
Közelgő szélvihart üzen."

"Mikor a vihar lecsap, tombol az ár,
És a két hajó egymásba szalad,
Árboc törik, vitorla elszáll,
Kötélzet csattanva szakad,

Hajópalánk reped, betör a tenger.
Lelked szárnyal. Hajód pokolra merül,
De egy pillanatra az állat-ember
Istenivé lényegül."

3 megjegyzés:

  1. Most ezt vagy nagyon értem és akkor nem valami jó a helyzet, vagy nem értem miről szól.

    VálaszTörlés
  2. Mit kell vagy nem kell érteni? Azt hiszem, sikerült egy egész tűrhető verset írnom a szerelemről. Tudod, voltam már szerelmes.

    VálaszTörlés
  3. Navigálni egy necces este után is lehet "jól". :))

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.