Azt hiszem, hogy abba kéne hagynom verselésem,
Ha a nyavalygáson kívül nincs más témám nékem.
Mi a francnak írok ilyen ócska verseket,
Csak azért, hogy elvegyem az életkedvedet?
Tök jók lehetnek a rímek, és a ritmusok,
Hogyha érdektelen mit írsz: verseid szarok.
Kit érdekel három-négy egyforma vers után,
Hogy min sírtál már megint tegnap délután?
"...a vers sokkal inkább gondolati, érzelmi képződmény, mint a próza művek. Sokkal személyesebb jellegű, (mondják, hogy a lélekből egy darab) ezáltal nehezebben hozzáférhető „kívülállók számára”. Ezt érzékelteti a töredékessége is: ~ „A vers nem ér ki a lap széléig” (Bloody Dóra). Nem is hinnéd, de rátapintottál a lényegre. A verset az olvasónak kell kitöltenie/kiegészítenie a margókig a „sorok között” és a „sorok mögött” a „nincs ott mégis ott van” olvasott tartalmakkal. Az olvasó választhat, hogy a költőt szeretné megérteni a vers által vagy saját magát, esetleg magát a léthelyzetet. (De az mindenképpen jó, és egyenesen elvárható -persze a „jó” vers születése érdekében-, hogy a szerző tudatosan keresse a lehetőséget az olvasók világával/valóságával való kapcsolattartásra."
VálaszTörlésEttől ne fossz meg bennünket :)
VálaszTörlés"Ha nem tudsz mást, mint eldalolni.
VálaszTörlésSaját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd."
Petőfi Sándor
Nyílván nem minden versed sikerül egyformán... Vannak gyöngyszemek és vannak hétköznapiak. Érezni mi lett csak úgy... és mi az, ami kiforgatta a lelked.
VálaszTörlésNem szabad önteni, mert a mennyiség a minőség rovására mehet... Várd meg, míg egy-egy versed olyan, ami szétfeszíti a szíved és akkor születik. Azt tedd ki ide!
Valóban. Ha a nyavalygáson kívül más témát is találnál, érdekesebb lehetnél.
VálaszTörlésZárójelben: a dologhoz hozzá tartozik, hogy ezek a blogok - bár nyilvánosak - tulajdonképpen a blog: azaz a nyilvános személyes feljegyzések műfajába tartoznak. Látogatásuk sem a kötelező Szabad Nép félórát, sem pedig a rorátét nem helyettesíti.
VálaszTörlés...de látogatható és véleményezhető.
VálaszTörlésElég sokat gondolkoztam, azon, a sarkos véleményen, amit írtál. Az igazság az, hogy baromi módon megbántott, de ez az én magánügyem, mint ahogy attól, hogy ezeket az írásokat ide fölraktam, nem biztos, hogy mind közüggyé válik.
VálaszTörlésKomolyan gondolkodtam azon, érdemes-e egyáltalán bármit is írni a továbbiakban, mert nem csak tőled és nem csak innen kaptam sarkos megjegyzéseket - és az még a jobbik eset, ha valaki meg is mondja, amit gondol.
Végül - pillanatnyilag - arra jutottam: Ha az eddig ide tett mintegy 100 írás közül csak 1 van, ami csak 1 embernek 1 elolvasásra 1 dologban segített, már megérte mind a százat megírni.
Még akkor is megérte, ha ez a segítség mindössze abban merül ki, hogy valaki - például Te - nálam nagyszerűbb, boldogabb, öntudatosabb, egészségesebb stb. embernek érezhesse magát, vagy, hogy este, elalvás előtt megsimogassa a feleségét vagy a férjét, esetleg a gyerekét.
Saját szempontodból teljesen igazad van, csak hogy tőled idéztem a véleményem egy részét.
VálaszTörlés"Azt hiszem, hogy abba kéne hagynom verselésem,
Ha a nyavalygáson kívül nincs más témám nékem."
Szerintem, már előttem is gondolkoztál ezen, azért született a vers.
Az embernek ki kell adnia magából az érzelmeket valamilyen formában...
VálaszTörlésHa van szabad akarat, hadd érvényesüljön ebben.
S ha akad, aki erre fogékony, és kedvtelve olvassa, megérte az írónak (adónak) s az olvasónak (befogadónak) is.