Én nem csataménként,
Mindig is csak igáslóként éltem.
A teremtést a hódításnál
Mindig többre véltem.
Ha vonulnak az országúton
A büszke csatalovak,
Lehúzódom az árokba,
És ott állom a sarat.
Én megszoktam, hogy szekeremet
A hegyre is felhúzom,
És ha a völgybe lefele megszaladna,
Megrakva is visszafogom,
És azt mondom, hogyha rétemre
Támad a förgeteg,
Összehívom a szamarakat, és
Szétrúgom a sereget!
Hogy te milyen visszafogott vagy ha idegenbe vagy! De a saját portádon te vagy ott nem hagyod magad !..Így gondoltad?:)
VálaszTörlésLehet nem a legjobb szavakat használom,de szerintem értem.:I)
:-) Ez nem igazán erről szólt szándékom szerint - de, természetesen mindenki magának olvas, különösen verseket.
VálaszTörlésÉn ezt kifejezetten politikai versnek írtam. És a két sorost azért linkeltem ide, mert ez a "kirohanás", nem az.
Most hogy így mondod! Egész máshogy értelmezem,Látod valamelyik nap erről írtunk hogy kinek mi jut róla eszébe úgy értelmezi,de ez nem csak a te verseiddel hanem másokéval is így van.Mivel én nem politizálok, tartózkodom tőle,ezért látod én nem is aszerint értelmeztem,hanem mintha egy emberi viselkedést öntöttél volna versbe.
VálaszTörlésPersze, most elkezdhetném "elemezni" ezt is, mint egy-kettővel már megtettem, de azzal meg az a gond, hogy akkor eleve prózát kellene írnom, nem verssel próbálkozni.
VálaszTörlésJobb szeretem a verset, akkor is, ha sokszor képtelen vagyok használhatót írni, mert versben lehet képben és szimbólumokban beszélni, és csak néha tolják le érte az embert, hogy már megint csak ugyanazt a nótát fújja.
Pedig fújni kell, különben belefulladok.
Joe,csak fújjad,vagyis verselj nekünk.Minél többet olvasunk annál jobban megértünk téged! Hidd el nem semmiért vagyunk itt nálad!:)Szép holnapot!
VálaszTörlés