2010. szeptember 6., hétfő

Barátnő


Mindig barátnőt szerettem volna.
Szeretőt, hűségeset,
Kivel gondot és örömöt naponta
Szívesen beszélünk meg.

Kiknek életébe hű társ jutott:
Boldog emberek.
Én is ismertem - ha nem tévedtem nagyot -
Ily szerencséseket.

Nem kellene ma már gondolkodnom
Ilyen esélyeken.
Jobb lenne talán szemellenzős-vakon
Leélni életem.

 

10 megjegyzés:

  1. Szép gondolataid vannak. Jó, hogy megosztod velünk!

    VálaszTörlés
  2. Mi a kérdés? A válasz (esetleg a válasz léte is) ugyanis a kérdéstől függ.

    VálaszTörlés
  3. Az igaz, hogy hűséget, és nem vakságot fogadtunk, de ha edig bejött a házasság, akkor már minek ugráljunk, kis buta szőkék után. (tisztelet a kivételnek)

    VálaszTörlés
  4. Ismerni, én is ismerek ilyeneket....

    VálaszTörlés
  5. Egyetértek. Sőt, nem csak szó szerint, hanem gondolat szerint is. Ha jó a helyzet, minek ugrálni?
    Meg egyébként is minek?

    VálaszTörlés
  6. Tudod, hogy mire szolgál a szemellenző, gondolom.
    Ez az lószerszám része az igáslovak részére.

    VálaszTörlés
  7. Ha gondolkodsz ilyen esélyeken, akkor nyilván van rá okod.

    VálaszTörlés
  8. Erre hadd ne válaszoljak. Elég sok - általam versnek nevezett - írás van már ezeken az oldalakon válaszként - no meg kérdésként olyasmikre, amikre nem tudok - nem akarok választ adni.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.